A magyarországi haszid zsidó közösség.
A zsidóság egyik vallási és spirituális irányzata, a haszidizmus, a 18. század közepén jelent meg Kelet-Európában. Báál Sém Tov néven vált ismertté Izrael ben Eliezer, a mozgalom alapítója, aki az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre fókuszált tanításaiban. Magyarországon a haszidizmus szintén nagy hatással volt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és 20. század során.
A haszidizmus Magyarországon elsősorban Galícia felől kezdett terjedni, ahol a mozgalom már korábban is erős gyökerekkel rendelkezett. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarország és Dél-Szlovákia területén jöttek létre. Ezeken a vidékeken számos zsidó közösség élt, amelyek befogadók voltak a haszid tanítások iránt.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb alakja a szatmári rebbe, Joel Teitelbaum volt. A szatmári közösség vezetőjeként Teitelbaum rabbi a 20. század első felében tevékenykedett.Szatmárnémeti, vagy Satu Mare, Magyarországon és Erdélyben a haszidizmus egyik fő központjává nőtte ki magát, és a szatmári haszidok továbbra is meghatározó szereplői a globális haszid közösségeknek.
A haszidizmus Magyarországon több irányzatra bomlott, amelyek mindegyike jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is jelentős hatással voltak a magyarországi haszid közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok mind különleges vezetőkkel és tanításokkal voltak jellemezhetők, amelyek alakították követőik vallási és szellemi életét.
A magyarországi haszid közösségek számára a második világháború és a holokauszt mély és súlyos következményekkel bírt. A náci koncentrációs táborokban a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid, elpusztult. Azok, akik túléltek a holokausztot, gyakran elhagyták Magyarországot, és új otthont kerestek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más helyeken.
A haszidizmus Magyarországon a holokauszt után sem szűnt meg teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újra kezdett működni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet felvirágzásával ezek a közösségek is megerősödtek. A haszid hagyományok ápolása továbbra is él Budapesten, ahol több haszid imaház és közösség működik. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.
A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is nyilvánvaló, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Bár az elmúlt évtizedekben a haszid közösségek létszáma csökkent, a mozgalom továbbra is jelentős szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és gazdagítják a zsidó vallási élet sokszínűségét.
klikk ide